| Kiadási dátum | 2009-09-22 |
|---|---|
| Futásidő | 60 percek |
| Műfajok | Dokumentum, War & Politics |
| Csillagok | Mathieu Kassovitz, Dwight D. Eisenhower, Adolf Hitler, Franklin D. Roosevelt, Charles de Gaulle |
| Rendezők | Jean-François Bouret, Louis Vaudeville, 川井憲次, Henri de Turenne, Isabelle Clarke |
Németország, 1939: Amikor úgy tűnik, hogy senki és semmi nem állhatja útját, sőt a Szovjetuniót is szövetségesének tudhatja, Hitler lerohanja Lengyelországot. Az Egyesült Államok megőrzi semlegességét, Nagy-Britannia és Franciaország viszont hadat üzen az agresszornak. Érdemi lépés mégsem történik a részükről: a Siegfried- és a Maginot-vonal mentén megkezdődik a "furcsa háború", mely során a brit és a francia erők egyértelmű fölényük ellenére sem indítják meg a támadást a németek ellen, késlekedésükkel a hadi arzenálját építő Hitler malmára hajtva a vizet.
Az epizódban szívszorító, utólag színessé varázsolt eredeti felvételeket láthatunk egyebek mellett a Führer ausztriai szülőfalujában tett látogatásáról, a lodzi gettó zsidóságának üldözéséről, Sztálin politikai foglyok számára felállított gulágjairól és szeretteiknek a párizsi Gare de l'Est pályaudvaron búcsút intő francia katonákról.
Az epizódban szívszorító, utólag színessé varázsolt eredeti felvételeket láthatunk egyebek mellett győzelmüket ünneplő német katonákról, a megszállók elől elkeseredetten menekülő francia civilek ezreiről, és két bombázás között városuk utcáit takarító londoniakról.
Az epizódban szívszorító, utólag színessé varázsolt eredeti felvételeket láthatunk a brutális orosz télben Moszkva felé masírozó német katonákról, akik nem csak a hideg miatt érzik földre szállt pokolban magukat: amerre járnak, felégetett falvak várják őket, melyeket elmenekülésük előtt - parancsszóra - egykori lakóik tettek a föld színével egyenlővé. A német katonáknak így nincs mit kifosztaniuk, nincs hol megmelegedniük, nincs hol ruhát váltaniuk - s ezek egyenes következményeként a vérhas és a tífusz gyorsan terjedni kezd körükben.
A meglepetésszerű Pearl Harbour-i támadás után Roosevelt hadat üzen Japánnak. A háború ezzel világméretűvé terebélyesedik, s nem éppen az amerikaiak szája íze szerint alakul. A szövetségesek minden eltökéltségük és önfeláldozásuk ellenére képtelenek megállítani vagy legalább lelassítani a japánok délkelet-ázsiai előrenyomulását, s immár India és Ausztrália is veszélybe kerül. Az amerikaiak bravúros midway-i győzelme azonban azzal kecsegtet, hogy fordulat áll be a háború menetében - ahhoz azonban, hogy éljenek a lehetőséggel, a szövetségeseknek véres csaták egész sorát kell megvívnia a "zöld pokolban". Ezalatt Európában és Észak-Afrikában is egyre rosszabbul áll a tengelyhatalmak szénája: az ellenállás kezdi megszervezni magát, sőt brit bombázók tűnnek fel Németország egén. Mindez azonban egyelőre kevés a német csapatok megtörésére: Rommel Egyiptom határán áll, a Luftwaffe bombázói pedig Sztálingrád felé közelednek.
1944.: A szövetségesek partra szállnak Olaszországban, de a Wehrmacht a Gusztáv-vonalnál megállítja előrenyomulásukat. Normandiában és a csendes-óceáni Saipan-szigeten a szövetségesek két gigantikus partraszállási műveletetre készülnek párhuzamosan. Az inváziók számtalan emberéletet követelnek, ám az ellenséges erők egymásnak feszüléséért a földgolyó mindkét oldalán a polgári lakosság fizeti a legnagyobb árat. Július 20-án Hitler a csodával határos módon túlél egy gyilkossági kísérletet - a megtorlás kíméletlen, és az SS teljhatalmat kap Németországban. Az Ardennekben Hitler egy utolsó elkeseredett ellentámadással próbálkozik, de az offenzíva sikertelennek bizonyul. Ráadásul a helyzet a keleti fronton is egyre aggasztóbb a nácik szempontjából: megállíthatatlanul nyomul előre a Vörös hadsereg, s immár Berlin bevételével fenyeget.
1944-ben volt egy különleges nap, amikor a szövetségesek két gigantikus partraszállási akciót is indítottak a világ két távoli pontján: az egyiket Normandiában, a másikat a Csendes-óceánban található parányi Saipan-szigeten.
